Az utóbbi évek – többek között – a fiatalok közéleti és közösségi aktivitásának erősödéséről is szólnak. Ha felületesen tekintünk erre, akkor a világot értő, abban otthonosan mozgó, a közösségért cselekvő fiatalokat látunk. Ez részben – és szerencsére – igaz is. Ugyanakkor ez csak a kép egyik oldala, hiszen a fiatalok korosztálya rendkívül sokszínű: eltérő élethelyzetekkel, szükségletekkel, kihívásokkal és részvételi formákkal jellemezhető. Eközben a fiatalok harmada a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlan jövőt tartja a legégetőbb problémának, továbbá közel 30%-uk küzd magánnyal. Azt is látjuk, hogy a tradicionális segítő intézményekkel szemben óriási a fiatalok bizalmatlansága, így azok – minden igyekezet ellenére – sok esetben nem érik el őket.

Pedig létezik egy szakma, amelynek módszertana és eszközrendszere kifejezetten e korosztály eléréséről szól, és amely őket bevonva, velük partnerként együttműködve kínál tanulási lehetőséget a kibontakozásra. Ez a szakma az ifjúsági munka vagy más néven az ifjúságsegítés. 

Az ifjúsági munka a fiatalok személyes fejlődését, önállóvá válásuk folyamatát, kortárs közösségeik létrejöttét és működését támogatja. Továbbá a fiatalok aktív társadalmi részvételéhez, demokratikus kompetenciáik és cselekvőképességük fejlődéséhez, valamint állampolgári szerepvállalásuk kiteljesedéséhez járul hozzá. Teszik mindezt az ifjúsági munkások elsősorban a család és az iskola/munkahely melletti ún. harmadik (szabadidős) terekben, nemformális tanulási folyamatok révén. A világ gyors változásaira a nagy ellátórendszerek nem tudnak időben reagálni, miközben az ifjúsági munka egy rugalmas és alkalmazkodó szakma. Éppen ezért képes arra, hogy a fiatalok aktuális helyzeteihez és szükségleteihez igazodva közvetlenebb támogatást nyújtson.

Az ifjúsági szakmában rejlő potenciál ellenére az ifjúsági munka a legtöbb fiatal számára alig elérhető: nincs jogszabály, ami az ifjúsági intézmények, szolgáltatások biztosítására  kötelezné az önkormányzatokat, de ha lenne, sem tudnák megtenni, mert e szakmának gyakorlatilag nincs állami (el)ismertsége és támogatása. Ami van, az túlnyomórészt civil kezdeményezés projektalapú finanszírozásból, és néhány kivételt leszámítva főként városokban.

Az új Kormány megalakulásának folyamatát követve azt látjuk, hogy – bár a fiatalokról mint korosztályról esik szó – az ifjúsági munkáról és az ifjúságügyről nem. Az emberséges és működő Magyarország egyik alapköve lehet, ha fiataljaink erős közösségekkel és jövőképpel rendelkeznek. Ebben változás pedig csak akkor várható, ha lesznek szerethető, a család és az iskola melletti időben hozzáférhető, szabadtéri vagy épületeken belüli ifjúsági közösségi terek, ahol elérhető lesz a fiatalok számára a személyes fejlődésüket, önállóvá válásuk folyamatát és kortárs közösségeik létrejöttét, működését támogató ifjúsági munka. 

Fontos, hogy kormányzati szinten alakuljon ki egyetértés: a fiatalok korosztályaként kikre gondolunk és milyen értékajánlatunk van számukra. Álláspontunk az, hogy a fiatalok megnevezés alatt több korosztály is lehet kedvezményezettje egy nemzeti szintű ifjúságpolitikának a 13–30 év közötti korcsoportokban, ami felerősíti a kormányzati koordináció fontosságát. Az ifjúsági munka preventív szemlélete azért kiemelten fontos, mert támogatást nyújthat azoknak a fiataloknak, akik az oktatásból kiesve és munka nélkül maradva nehezen elérhetővé válnak, miközben hosszú távon hatékony alternatívát jelenthet a kizárólag reaktív, illetve büntető jellegű problémakezeléssel szemben. 

Szükséges továbbá egy értékválasztás: elő kell segítsük, hogy a társadalom többsége úgy tekintsen a fiatalkorra, mint a tanulás és a hibázás tapasztalati világára; a felelősségvállalás „bekalibrálásának” játszóterére; valamint a kötelezettségek és jogok megélésének és feldolgozásának időszakára. Egy emberséges és igazságos értékrendre épülő társadalom nem azt várja a fiataloktól, hogy egyszerűen elfogadják a korábbi bölcsességeket, hanem azt reméli, hogy kritikai módon viszonyulnak hozzájuk, megkérdőjelezik, és a jelenhez formálják azokat. Mindezek mellett pedig a családdal, a tanulással, a párválasztással – és még megannyi mással – kapcsolatos kérdés merül fel ekkor a fiatalokban, amelyek megválaszolásában az ifjúsági munka partnerként támogatja a fiatalokat.

A 4. Európai Ifjúsági Munka Kongresszus (Málta, 2025) egyértelmű európai irányt jelöl ki: a fiatalok támogatásához nemcsak vállalásokra, hanem megfelelő struktúrákra és feltételekre is szükség van. Ennek érdekében az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg a Kormányzat számára az ifjúságpolitika tervezéséhez: 

• Legyen az ifjúsági életszakasz megélhető. Erősítse a kormányzat az értékszemléletét a fiatalokkal kapcsolatban. Azaz személyiségük teljes komplexitásában, ne csak egy-egy szelete felől (pl.: probléma, közösség, tudás, egészség, diákstátusz) tekintsen rájuk. Hanem abban támogassa őket, hogy fiatalként éljenek, tanuljanak, cselekedjenek, készüljenek fel a felnőtt életre, mindezt minél inkább önmaguk által vezérelve. 
• Az ifjúsági korosztályok számára kínáljon olyan lehetőségeket, amelyek nemcsak az oktatás és a munkavállalás terén, hanem a szabadidő eltöltésében, a demokratikus jogaik gyakorlásában és az őket érintő közügyek érdemi alakításában is vonzóak lehetnek.
• Legyen stratégiai cél annak elérése, hogy minden fiatal hozzáférhessen  az ifjúsági munka intézmény- és szolgáltatás rendszeréhez. Ez csak a többi fejlesztő/segítő ágazattal közösen, az önkormányzatok forrásbővítése és térségi, városkörnyéki együttműködések erősítése mellett lesz lehetséges.
• Nemzetközi, elsősorban európai uniós példákból tanulva alakítson ki rövid távú tervet a hazai ifjúságügy, ifjúsági munka és ifjúságpolitika stratégiai fejlesztésére, amellyel egy olyan adósságot is törleszthet, amelyet a rendszerváltás óta minden kormányzat elmulasztott rendezni.
• Ennek érdekében erősítse meg az ifjúságügy kormányzati szervezetrendszerét: teremtse meg annak feltételeit, hogy az ifjúságügy önálló közpolitikai területként, egyértelmű feladat- és hatáskörrel rendelkező szakpolitikára épülve működjön, valamint erősödjenek meg az ehhez kapcsolódó horizontális együttműködési és kormányzati koordinációs mechanizmusok.
• Dolgozza ki a lépéseket ahhoz, hogy hosszú távon megteremtődjenek a feltételei egy olyan ifjúsági részvételi folyamatnak a döntéshozatalban, ami horizontálisan, a döntéshozatal minden szintjén lehetőséget ad a fiataloknak a véleménynyilvánításra és részvételre. Ezt a folyamatot is az ifjúsági munka értékalapú szemlélete támogassa. 
• Együttműködés és partnerség az ifjúságpolitika érdekében. Vizsgálja meg a civil társadalmi szereplőkkel kapcsolatos együttműködési lehetőségeket, valamint a szektorban rejlő elkötelezettségből és szakértelemből fakadó potenciált az ifjúságpolitika fejlesztése érdekében.
• Törekedjen arra, hogy Magyarország ne csupán résztvevője, hanem proaktív szakmai alakítója is legyen az európai és nemzetközi ifjúságpolitikai folyamatoknak. A kormányzat a jövőben ifjúságszakmai szempontok mentén aktívan vegyen részt az Európai Unió ifjúságpolitikai folyamataiban, valamint az Európa Tanács és más nemzetközi ifjúságszakmai fórumok munkájában. 

Az állásfoglalást szakmai hálózatunk együttműködésével a GYIÖT kezdeményezte, amely Magyarország egyik legrégebbi ifjúságszakmai szervezete. 30 éve működünk hazai és nemzetközi szinten, annak ellenére, hogy az ifjúsági munka feltételrendszere hosszú ideje bizonytalan Magyarországon. Azért dolgozunk, hogy Magyarországon stabil és kiszámítható feltételei legyenek az ifjúsági munkának, és ennek érdekében létrejöjjön egy önálló ifjúsági szakpolitika, valamint egy közfinanszírozott, elsősorban helyi szinten szervezett ifjúsági intézmény- és szolgáltatásrendszer.  A GYIÖT-ben felkészültek vagyunk arra, hogy a hazai szakpolitikai folyamatokban partnerei legyünk a döntéshozóknak, amire eddig csak korlátozott lehetőségeink voltak.

Budapest, 2026. május 22. 

Az állásfoglalásunkat folyamatosan frissítjük az ahhoz csatlakozó, azt aláíró szervezetek és szakemberek neveivel.

GYIÖT Szakmafejlesztési műhelyének tagjai:

Bálint Andrea | ifjúsági szakember, a GYIÖT elnöke

Bárnai Árpád | ifjúsági és gyermekvédelmi szakember, képző

Beke Márton | művelődésszervező, közösségi és civil fejlesztő, a GYIÖT operatív vezetője

Böröcz Lívia | művelődésszervező, ifjúsági szakértő, HR menedzser

Déri András | szociológus, ifjúságkutató, egyetemi oktató

Gulyás Barnabás | szociális munkás, közösségi és civil fejlesztő, egyetemi oktató-kutató, a GYIÖT vezető szakértője

Kovács Anna | gyermekvédelemben dolgozó szociális munkás és komplex szocio- és művészetterápiás csoportvezető 

Kovács Vanda | ifjúsági munkás, tréner

Márton Balázs | ifjúságpolitikai és külügyi szakértő, az EU Tanács ifjúsági munkacsoportjának korábbi elnöke, az Európa Tanács Európai Ifjúsági Irányító Bizottságának (CDEJ) egykori magyar tagja

Nyirati András | civil fejlesztő

Turda Luca | szociológus

Szabó Enikő | művelődésszervező és drámapedagógus, ifjúságsegítő, ifjúsági szakértő

Szalai Zita | ifjúsági munkás, tréner, a TIA szakmai vezetője

Vajda Árpád | pedagógus, ifjúsági szakember, civil szervezeti vezető

Csatlakozó szervezetek:

Tudatos Ifjúságért Alapítvány

Puentes Hungary Közösségi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Demokratikus Ifjúságért Alapítvány

Jövőbarát a Fiatalokért és Gyermekekért Egyesület

Fiatalok a részvételért Egyesület

Együttható Egyesület

Európa Ifjúsága Egyesület

Alternatív Közösségek Egyesülete

Magammal Viszem Alapítvány (MAVISZ)

Diverse Youth Network

21 Nap Egyesület

Egyesek Ifjúsági Egyesület

Emberség Erejével Alapítvány

Újpedagógia Kft.

Alternatíva Egyesület

Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete

YOPA – Fiatalok az Állampolgári Részvételért Közhasznú Egyesület

Játszoda Sport és Kulturális Egyesület

Szeklice Egyesület

Aktív Ifjúságért Egyesület

Dialóg Egyesület

Terézvárosi Fiatalok Önkormányzata (TEFÖK)

Közösségfejlesztők Egyesülete (KÖFE)

Táliber Közösségfejlesztő Alapítvány

Élményakadémia Közhasznú Egyesület

H52 Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér

Levéli Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat

Salva Vita Alapítvány

Let’s CEE Magyarország

Mi egy Másért Közhasznú Egyesület

Köz-Pont Ifjúsági Egyesület

Vásárhelyi Ifjúsági Klub

Hódmezővásárhelyi Ifjúsági Önkormányzat

Csatlakozó szakemberek:

Pável Luca | közgazdász, kommunikációs szakértő, nemzetközi ifjúsági és képzési együttműködéseken dolgozó szakember

Bakonyi Katalin

Kiss Andrea | szociálpolitikus, ifjúsági szakértő

Urvári Sándor

Járosi Éva

Szabó Beáta

László Miklós | közösségszervező

Dankovics Adrienn | ifjúsági közösségszervező

Mahner Tamás

Stuller Szonja Hanna | ifjúsági közösségszervező, közösségi és civil fejlesztő

Maszlag Fanni | szociológus

Bogdán Réka Orsolya

Pap Máté | ifjúsági közösségszervező

Ristic Anita

Maczó József

Luka Marina

Koch Bernadett | ifjúsági közösségszervező

Balogh Judit

Hegyi-Halmos Nóra | egyetemi oktató

Milutinovits László

Gruber Mónika Anna | ifjúsági közösségszervező

Kurdi Mónika | szociálpolitikus, ifjúsági szakember

Első Vivien | ifjúsági közösségszervező

Jósa Bálint | politológus, ifjúságpolitikai szakértő, alpolgármesteri referens és tanácsadó

Topos Annabella

Mundrusz Virág Adél | ifjúsági közösségszervező

Kerékgyártó Fanni | ifjúsági közösségszervező

Valló Ede

Pozsonyi Fanni | drámapedagógus, tréner, coach

Vinczi Alexandra | ifjúsági munkás

Vass Rozália | közgazdász és közművelődési és felnőttképzési szakember, ifjúsági referens

Luka Bella

Karvalits Ivett | magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész, kulturális menedzser, ifjúsági szakértő és szakfordító

Baloghné Marada Mónika Tímea

Zelenka Péter

Szigeti Dominika | ifjúsági közösségszervező

Kálmán Dorottya | ifjúsági közösségszervező

Nagy Gabriella

Komáromi Tamás | közgazdász, HR manager, szervezetfejlesztő

Dr. Gatti Beáta | társadalomkutató, mentálhigiénés szakember, gyermekdramatista

Balog Kata

Bonyár Lili | ifjúsági közösségszervező

Tudlik-Blaskó Edina | ifjúsági közösségszervező

Tetlák Orsolya | szociálpedagógus

Makovi Ágnes | szociálpedagógus, augmentatív- és augmentatív kommunikáció oktató, ifjúsággal foglalkozó szakember 

Monostori Nóra | ifjúsági közösségszervező

Kocsis Petronella Aliz | ifjúsági közösségszervező, ifjúsági szakember

Wootsch Péter | nyugalmazott ifjúsági szakértő, államtitkár (ISM)

Kajdi Kata | ifjúsági közösségszervező

Henczer Éva | szociálpedagógus és ifjúságsegítő 

Fábi János

Krüzselyi Orsolya | iskolai szociális munkás, pszichodráma aszisztens

Ihnat Róbert | ifjúsági vezető

Schmidt Andrea | ifjúságsegítő, projektkoordinátor 

Galambos Rita | Demokratikus Ifjúságért Alapítvány kuratóriumi elnök, független oktatási szakértő

Kátai Alíz Zsuzsanna | ifjúsági közösségszervező, programszervező

Rajos Anita | HR asszisztens

Buzás-Hábel Géza | igazgató – Diverse Youth Network

Kovács Boglárka | szociológus, ifjúsági szakember, korábban ifjúsági referens, intézményvezető és társadalompolitikai tanácsadó, szabadúszó szakpolitikai tanácsadó és regionális koordinátor

Abonyi Dávid | adminisztrátor

Szebenyi Marianna | képző

Ament Balázs | ifjúságsegítő, közösségi és civil fejlesztő szakember

Galambos Adorján | szociológus, tréner, ifjúságpolitikai szakember

Galambos Attila | pedagógus, Újpedagógia alapító

Rácz Zsófia | ifjúsági munkás

Nemes-Nagy Tünde | közösségszervező, ifjúságsegítő

Árvai Mara | ifjúsági szakember, képző, pályázati szakértő, EC tanácsadó

Kiss Endre | ifjúsági szakember

Bodolai Rita | diáktanácsadó, iskolai mediátor, coach

Tóth Csaba | szociális munkás, ifjúsági munkás

Vörös B. Zoltán | ifjúsági, kulturális és média szakember, szervezeti vezető

Papp Etelka | szociálpedagógus

Sörös Ferenc | HÍD Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nyugalmazott ifjúságsegítője, Rügybázis Kulturális Egyesület elnöke

Nagy Sára | ifjúsági szakember, szakmai vezető

Lőrincz Réka | ifjúsági közösségszervező

Váczi Dorka | pedagógus, tréner, felnőttképző 

Tóth Viktória | közgazdász

Udvaros Renáta | ifjúságsegítő, közösségfejlesztő, a Somogy Ifjúságáért Egyesület elnöke

Szalai András | ifjúsági tanácsadó

Bíró Dalma | koordinátor

Vavrek Dániel | ifjúsági önkormányzat felnőtt segítője

Bruno Pizzini | képző

Kraiciné Szokoly Mária PhD | egyetemi docens

Szabó Andrea | pedagógiai szakpszichológus, iskolapszichológus 

Szabó András | Egykori Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat alapítója, a Civil Rádió szerkesztője, ifjúsági szakértő

Boldog Kata | közösségi-civil szervező

Zsótér Mária | közösségfejlesztő, mentálhigiénés szakember

Zsiday Kriszta | ifjúsági szenior szakember

Pataki Fanni | diák

Varga Erzsébet | diák

Farkas Judit | közgazdász, ifjúsági közösségszervező, emberi erőforrás tanácsadó

Gregus Hajnalka | humánpolitikai referens, ifjúsági közösségszervező

Radák Luca

Tokár János | ifjúsági referens

Egeresi Viktória Krisztina | ifjúságsegítő, DÖK-segítő pedagógus

Poczik Ernő | ifjúsági és önkéntes koordinátor

Szabó Viktória | szociálpedagógus

Takáts Emese | Lélektér Alapítvány elnök, ifjúsági szakember, tréner

Kőműves Judit

Schmidt Richárd | okleveles gyógypedagógus, ISZOSZ elnök, a fővárosi XII. kerületi CSSK munkatársa, az Ifjúsági Közösségi Tér csoportvezetője

Debreczy Márta | szociológus, szociálpolitikus, tanár, gyermekjogi szakember

Radák Tamás | művelődésszervező

Fazekas Anna | ifjúságkutató, szociológus, egyetemi adjunktus

Simon Zsuzsanna Rita | kommunikáció és média szakértő

Barcza László | iskolai szociális segítő, ifjúságsegítő

Szilágyi Tessza | Jánossomorjai Ifjúsági Klub elnök

Borsos László | ifjúságsegítő, szociális munkás

Liptai-Rákosi Aglája | szociálpedagógus, szociálpolitikus

Radnai Zsuzsa | mentálhigiénés szakember, ifjúsági tréner

Bálega János | művelődési és felnőttképzési menedzser

Németh Nikoletta | szociális munkás, gyermekügyi referens

Csalagovits Zóra

Hevesi Dávid | ifjúsági közösségszervező

Varga Vivien | ifjúsági közösségszervező

Napkori Mónika | ifjúsági klub koordinátor, felnőtt segítő

Márton-Veres Judit Inez | ifjúsági szakértő, szociológus, pedagógus

Zentai Zsófia | ifjúsági közösségszervező

Ipacsné Huszthy Boglárka | szociálpedagógus, ifjúsági referens

dr. Baracsi Katalin | LL.M családjogi szakjogász, LL.M infokommunikációs szakjogász internetjogász, közösségi média tréner

Törkenczy Tibor | független civil szakértő

Demeter Katalin | főiskolai tanár

Hell Molli | középiskolai tanár, kollégiumi nevelőtanár, AJTP csoportvezető

Molnár Bálint | igazgató, Budapesti Európai Ifjúsági Központ

Szerinted is fontos, hogy legyen a szakmának közös iránytűje? Szeretnél személyesen is bekapcsolódni az ifjúsági munka etikai kódexének megalkotásába? Szívesen megvitatnád a legfontosabb szakmai dilemmákat a kollégákkal?  A B29 Ifjúsági Közösségi Térrel közösen megszervezésre kerülő műhelyre invitálunk, ahol Te is alakítója lehetsz a hazai ifjúsági munka jövőjének!

Az ifjúsági munka minősége és elismertsége közös ügyünk, a készülő kódex érvényessége pedig abból fakad, hogy a szakmai közösség közös vállalásként tekint rá, benne vannak a ti tapasztalataitok is. Várunk a budapesti véleményező alkalmunkra, hogy közösen formáljuk a szakma alapjait! Célunk, hogy személyes, interaktív keretek között biztosítsunk teret az ifjúsági szakembereknek, önkénteseknek és érdeklődőknek az ifjúsági munka etikai kódex vitaanyagának közös megvitatására és alakítására.

Gyere el szakmai műhelyünkre, ahol:
• Beszélgetések során elmondhatod a véleményed a kódex vitaanyagáról,
• Közösen keresünk válaszokat a mindennapi munkánk során felmerülő etikai kérdésekre,
• Találkozhatsz és tapasztalatot cserélhetsz a terület más szakembereivel és önkénteseivel.

Az esemény a B29 Ifjúsági Közösségi Térben (1114 Budapest, Bartók Béla út 29.) kerül megrendezésre 2026. április 30-án (csütörtök) 10:00 és 12:30 között.

Az ifjúsági munka szakmai minősége és társadalmi elismertsége nem magától értetődő: közös alapokra, közösen vállalt értékekre és kimondható szakmai referenciapontokra van szükségünk. Ezért a GYIÖT elindítja az ifjúsági munka etikai kódexének széles körű, részvételi alapú megalkotását. Csatlakozz te is a folyamathoz!

Miért van szükség etikai kódexre?

Nemzetközi szakpolitikai irányelvek (Európa Tanács, Európai Bizottság) és saját, Foglalkozol ifjúsági munkával? 2023 című kutatásunk eredményei is azt mutatják, a világos etikai alapelvek nemcsak belső szakmai ügyek, hanem az ifjúsági munka láthatóságának, elismertségének és érdekérvényesítésének alapfeltételei.

A készülő kódex célja, hogy:

• rendszerezze a szakmánkat megalapozó értékeket és alapelveket,

• közös referenciakeretet kínáljon a terepen dolgozóknak és önkénteseknek,

• támogassa az etikai dilemmák közös feloldását,

• erősítse az ifjúsági munka társadalmi pozicionálását.

Fontos tudni: A kódex nem módszertani kézikönyv és nem minősítési rendszer. Érvényessége abból fakad, hogy mi, a szakmai közösség közösen alakítjuk ki, és közös vállalásként tekintünk rá.

Hogyan zajlik a szakmai párbeszéd?

A kódex első változata vitaanyagként készült el. Az április és június közötti időszak célja, hogy minél több szakmai közösség a saját környezetében is megvitassa a dokumentumot. Ezt a folyamatot intenzív közösségi média jelenléttel és folyamatos szakmai tartalmakkal támogatjuk: online felületeinken olyan kérdéseket vetünk fel, amelyek a digitális térben is ösztönzik a közös gondolkodást.

A folyamat mérföldkövei:

• Első véleményezési szakasz (2026. április 24. – június 15.): Szakmai műhelyek, fiataloknak szóló workshopok és online véleményezés.

• Javaslatok feldolgozása (2026. július – augusztus)

• Második véleményezési szakasz (2026. szeptember – október): A frissített szöveg széles körű megvitatása.

• Elfogadás (2026. december 1-2.): A kódex bemutatása, vitája és közös szakmai elfogadása egy konferencia keretében.

Kapcsolódj be te is!

A véleményezési folyamat nyitott minden, az ifjúsági munka területén tevékenykedő szervezet és szakember számára. Együttműködőként az alábbi három módon lehetsz részese a közös munkának:

• Szervezz szakmai műhelyet! Tartsatok beszélgetést a saját közösségetekben vagy intézményetekben. Ehhez kidolgozott tematikát és segédanyagokat biztosítunk.
• Vond be a fiatalokat! Valósíts meg workshopot a fiatalok körében, hogy az ő szempontjaik is beépüljenek a kódexbe.
• Tedd láthatóbbá az ügyet! Oszd meg a folyamat híreit, indíts diskurzust az online felületeiden.

Az űrlap kitöltése nem jelent végleges kötelezettséget, csupán az együttműködési szándék jelzését szolgálja.

Milyen támogatást kapsz tőlünk?

Ha bekapcsolódsz a folyamatba, segítünk a megvalósításban:

• Megkapod a kódex vitaanyagát és a hozzá tartozó fogalomtárat,
• Kész tematikát adunk facilitátori segédlettel a műhelyekhez,
• Grafikai csomagot biztosítunk a hirdetéshez,
• Megjelenést kínálunk a GYIÖT online felületein.

A szakemberek, illetve fiatalok számára műhelyet szervezőktől azt kérjük, hogy a szervezők/facilitátorok az eseményt követően röviden foglalják össze az etikai kódex-szel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat és küldjék meg a programok során készült flipchartok, postit-ek, stb. fotóit, leiratait vagy jegyezeteiket számunkra. (Mindezekről a jelentkezést követő időszakban és az online tájékoztatókon részletes információt adunk.)

Az ifjúsági munka hitelessége rajtunk múlik. Teremtsünk közösen maradandó szakmai alapokat!

Nemzetközi szakpolitikai dokumentumok, amelyek alátámasztják az közös etikai irányelvek szükségességét:

• Council of Europe (2017): Recommendation CM/Rec(2017)4 on youth work – a minőségi ifjúsági munka alapelveinek és szakmai kereteinek fontosságáról.

• European Commission (2020): European Youth Work Agenda – a közös szakmai identitás és értékalap szerepe a youth work fejlesztésében. (Factsheet)

• EU–Council of Europe Youth Partnership: About recognition of youth work

• SALTO Youth – Training and Cooperation Resource Centre: Recognition of youth work and non-formal learning

A GYIÖT az ifjúsági munkával kapcsolatos szakmafejlesztési céljaival összhangban, az új Nemzeti Ifjúsági Stratégia apropóján a szervezet tagjai, munkatársai és szakértői körének tagjai 2025 decembere és 2026 januárja között szakmai javaslatot állítottak össze. Javaslataink alapját az a meggyőződés adja, hogy szükség van olyan önálló ifjúsági szakpolitikára, amelynek elsődleges kedvezményezettjei maguk a fiatal korosztályok. Alapelvként fogalmazzuk meg továbbá, hogy az ifjúsági munka biztosítja annak lehetőségét, hogy a fiatalok egy biztonságos jelenben élhessék meg fiatalságukat.

Szakmai javaslatunkban egyúttal megfogalmaztunk egy olyan ifjúságképet, amelyből kiindulva a nemzeti szintű ifjúságpolitika is értelmezhető. Kiemeljük azokat a területeket, amelyek révén a fiatalok lehetőségei az ifjúsági munka által bővülhetnek, és amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy megéljék, megértsék és aktívan alakítsák a körülöttük lévő világot.

A GYIÖT elkötelezett a hazai ifjúsági munka megerősítése mellett, amelynek kedvezményezettjei a magyar fiatalok, és tágabb értelemben maga a társadalom. Éppen ezért örömmel fogadtuk, hogy a Kormány új, nemzeti szintű ifjúsági stratégia megalkotását kezdeményezte. Hisszük, hogy az önálló ifjúsági szakpolitika – valamint az azt megalapozó stratégia és az arra épülő ifjúságpolitika tervezése, végrehajtása és értékelése –  elengedhetetlen Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. 

Örömmel láttuk, hogy a stratégia megalkotásának folyamatába a Kormány az érintett korosztályt is igyekezett bevonni. Hasonló megközelítésre ösztönözzük a Kormányt a szakmai szervezetek tekintetében is: a NIS előkészítési folyamata legyen minél átláthatóbb és legyen lehetősége minden ifjúságszakmai szervezetnek részt vennie abban. Lényegesnek tartjuk, hogy erre a nyílt, bármely szakmai szervezet által elérhető részvételre a folyamat minél korábbi szakaszától legyen lehetőség.

Az alábbi javaslatokat a GYIÖT tagjai, munkatársai és szakértői körének tagjai állították össze 2025. decembere és 2026. januárja között. Javaslatainkkal kapcsolatban előrebocsátjuk: nem törekedtünk a teljeskörűségre. Azaz bizonyosak vagyunk abban, hogy vannak az alábbiakon túlmutató, az ifjúsági és a kapcsolódó szakpolitikák körében megvalósítandó kormányzati cselekvések. Azonban bizonyosak vagyunk abban is, hogy az általunk megfogalmazott javaslatok, szempontok nem hiányozhatnak egy napjainkban, Közép-Európában megfogalmazásra kerülő, az ifjúsági és a kapcsolódó szakpolitikák feladatait az elkövetkező évtized(ek)re meghatározó kormányzati stratégiából.

A stratégia ifjúságképe

Minden társadalompolitikai stratégia mögött van egy ideálisnak tartott társadalomkép. Ami persze nem lehet kizárólagos, megfogalmazása azonban nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az adott stratégia egészét átható, a főbb irányokat meghatározó értékek és alapelvek. Ez az eszmesiég azért is fontos, mert – többek között – ez teszi lehetővé, hogy az adott stratégia evolutív helyett jövőorientált legyen. Azaz nagyobb eséllyel határozzon meg ambiciózus célokat, alkalmazzon kreatív eszközöket és építsen az ifjúságszakmai szereplők innovatív kapacitásaira. Elengedhetetlennek tartjuk tehát, hogy a NIS-nek legyen ifjúságképe és határozza meg: miként tekint a fiatalokra. Ezzel kapcsolatban két szempontot javaslunk a Kormány számára. 

“A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” – szól az ismert, Sebő Ferenc-idézet. Ezért beszél a népművészeti szakma a hagyományok átörökítéséről. És tudja, hogy az átörökítés során, amikor az idősebb generációtól a fiatalabb átvesz dallamokat, mintákat, mozdulatokat, szokásokat, akkor a hagyomány egyes elemei átalakulnak. Átalakulnak, mert azok nem önmagukért valók, hanem a mindennapokban betöltendő funkciókkal rendelkeznek. 

Egyrészt ezt a logikai megközelítést javasoljuk a Kormánynak a fiatalokkal kapcsolatban is. Abból a szempontból, hogy sokkal inkább a hagyományok, szokások, normák, társadalmi gyakorlatok, intézmények stb. megújítását, napjainkra való alkalmazását, adaptálását remélje a Kormányzat a fiataloktól, mintsem azok változtatás nélküli továbbvitelét. Ehhez persze szükséges azok ismerete, gyakorlása, megélése, de ugyanilyen fontos mindezek kritikai megközelítése is. Azt javasoljuk tehát, hogy a stratégia olyan folyamatokat támogasson, amelyek eredményeként a társadalom ne azt várja a fiataloktól, hogy elfogadják az eddigi bölcsességeket, hanem – bízva e bölcsességek erejében is – éppen azt remélje, hogy kritikai módon viszonyuljanak mindezekhez: kérdőjelezzék meg és formálják a jelen állapotához. E folyamatok középpontjába magukat a fiatalokat és a velük foglalkozó szakmát, az ifjúsági munkát szükséges állítani. Azért is, mert a fiatalok lehetőségei is jelentősen beszűkülnek az ifjúsági munka hiányában abban, hogy megéljék, megértsék és aktívan alakítsák a körülöttük lévő világot.

Másrészt azt a szemléleti alapot javasoljuk a Kormánynak, hogy az ifjúkornak (15-34), különösen annak első éveinek (~15-18¹) legyen önértéke. Értve ez alatt azt, hogy a felnövekvő generációkra elsődlegesen ne úgy tekintsenek a mindenkori Kormányok, mint leendő munkavállalókra, vállalkozókra, szülőkre, közösségi vezetőkre stb., és ne ezen társadalmi szerepek felől közelítse meg a velük kapcsolatos állami feladatok körét. Hanem elsődlegesen mindazon szükségletek irányából, amelyek a kamaszkor sajátságaiból erednek és ezzel azt igyekezzen garantálni a Kormány, hogy a fiatalok “itt és most” érezzék magukat biztonságban és legyenek képesek bizakodással tekinteni – a mindenkor is – kiszámíthatatlan jövőre². Mindez azért is fontos, mert minden jövőbeni szerepükben akkor tudnak majd helytállni a felnövekvő generációk tagjai, ha életük azokat megelőző szakaszaiban megkaptak minden támogatást ahhoz, hogy erős és reziliens felnőtt személyiségekké váljanak.  

Ifjúsági intézmény- és szolgáltatásrendszer 

A gyermekkorból a felnőttkorba való átmenetnek és ehhez kapcsolódóan az önállóvá válás időszakának számtalan gyönyörűsége, de legalább ugyanennyi nehézsége, buktatója is van. A “ki vagyok én?”, a “mi a dolgom, hol a helyem a világban?”, a “mi lesz velem?” és hasonló jellegű kérdésekre sosem volt könnyű választ találnia senkinek, de napjainkban – megannyi okból kifolyólag – ez még nehezebb. Pedig e válaszok egyrészt nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kialakuljon a fentiekben említett erős és reziliens felnőtt személyiség. Másrészt jellemző sajátosságuk, hogy azok nem sorolhatók be egyetlen “klasszikus szakpolitika” feladat- és hatáskörébe se.

Ezért is van égető szükség arra, a fiatalok közelében elérhető, azaz települési, városrészi (szomszédsági) szinten megszervezett, megfelelő infrastruktúrával és szakképzett munkatársakkal rendelkező ifjúsági intézmény- és szolgáltatásrendszerre, amely úgy támogatja az önállósodásban, illetve felnőtté válásban a fiatalokat, hogy közben a személyiségük teljes komplexitásában, azaz nem csak az életük egy-egy szelete felöl (pl.: probléma, közösség, tudás, egészség) tekint rájuk. Hanem abban támogatja őket, hogy fiatalként éljenek, tanuljanak, cselekedjenek, készüljenek fel a felnőtt életre, mindezt minél inkább önmaguk által vezérelve. 

Ennek az intézmény- és szolgáltatásrendszernek már vannak előzményei és hagyományai is Magyarországon. Gondolunk itt pl. az önkormányzatok, civil szervezetek, egyházi közösségek által működtetett ifjúsági házakra, ifjúsági közösségi terekre, a professzionális pedagógiai-ifjúságfejlesztői programokkal és erős lokális kötődésekkel rendelkező országos hálózatokra (pl. cserkészek, egyházi ifjúsági klubok) vagy az olyan, országosan elterjedt modellekre, mint a gyermek- és ifjúsági önkormányzatok vagy a települési/megyei hivatalok keretei között dolgozó ifjúsági referensek. A közösségi művelődési szakterület pedig – ha finanszírozási mértékét tekintve nem is, de szemléletében – jó példája annak, hogy miképpen lehet megalkotni egy szektorközi együttműködésen alapuló, a térségi-települési sajátosságokat figyelembe venni képes intézmény- és szolgáltatásrendszeri szabályozást. A kompetens szakembergárda az egykori ifjúságsegítő felsőoktatási szakképzésen, illetve a jelenlegi ifjúsági közösségszervezés szakon végzett szakemberek mellett hazánkban aktív, terep tapasztalattal rendelkező gyakorlati szakemberekből áll. A szakmában dolgozók számára viszont fontos, hogy egzisztenciális és szakmai értelemben is stabil és értékálló perspektíva álljon rendelkezésre, amelyet a NIS célkitűzései is támogathatnak.

A NIS tehát tud építeni – sőt: szükséges is, hogy építsen – a már létező gyakorlatokra, hagyományokra, azaz nem a nulláról kell kiépíteni az ifjúsági szolgáltatások hazai rendszerét. Ezek az alapok azonban megerősítésre szorulnak, ezért azok rendszerbe foglalása, minőségi garanciáinak kidolgozása és kiszámítható működési feltételeik megteremtése, továbbá a mindezeket keretbe foglaló és garantáló jogszabályi környezet kidolgozása része kell legyen a NIS-ben meghatározásra kerülő kormányzati feladatoknak.

Önálló szakpolitika

Az előzőek szerinti, települési, városrészi (szomszédsági) szinten szerveződő ifjúsági intézmény- és szolgáltatásrendszer akkor tudja elérni a célját, ha szorosan együttműködik a többi, a felnövekvő generációkkal (is) foglalkozó intézmény- és szolgáltatásrendszerrel. Gondolunk itt az oktatási, a szociális, a kulturális, az egészségügyi, a munkaerőpiaci – és még sorolhatnánk – ágazatok, szakterületek szereplőire. Ez a jellegű kettősség illetve egymásra utaltság – erős vonalakkal körülrajzolt önálló feladat- és hatáskör és ezt kiegészítő együttműködés és koordináció – szakpolitikai szinten is meg kell jelenjen. Hasonlóan az 1998-2002 közötti időszakhoz, amikor önálló szakpolitikaként, ágazatként került meghatározásra az ifjúságügy³.

Javasoljuk tehát, hogy az ifjúságügy legyen önálló szakpolitika és ekként legyen felelős az előző pontban leírt települési szintű intézmény- és szolgáltatásrendszer szabályozásáért és finanszírozásáért. Mindehhez kapcsolódva tartjuk szükségesnek, hogy legyenek 

• az állam és az önkormányzatok számára – településméret és/vagy típus szerint – meghatározott feladatok, általuk kötelezően biztosítandó szolgáltatások, 
• ágazati törvény, amely rögzíti az előző pont szerinti állami és önkormányzati feladatokat,
• végrehajtási kormányrendeletek, amelyek rögzítik az állami és önkormányzati feladatok részletszabályait, 
• szakmai támogató rendszer, amelynek keretében kutatások és szakpolitikai részstratégiák készülnek, továbbá a szak- és felsőoktatást kiegészítő szakmai továbbképzési rendszer működik és azt kiegészítő szakmai tudásbázis-építés (fizikai és online könyvtár) zajlik⁴, 
• a mindezen feladatok ellátását biztosító normatív forrás. 

Szakterületi javaslatok

Javaslatunkkal elsősorban a NIS kereteinek meghatározásához kívánunk hozzájárulni. Alább azonban megfogalmazunk néhány, általunk különösen fontosnak tartott szakterületi javaslatot. 

Az ifjúsági munka – különösen a nyitott ifjúsági munka⁵ – módszertana és ereje abban rejlik, hogy lehetőséget nyújt a fiatalok számára a kapcsolódásra, a találkozásra, valamint a kötetlen, fogyasztási kényszertől mentes és biztonságos terekben való jelenlétre. A különböző, változást jelentő helyzeteket meg- és átélő fiatalok életében az ifjúsági munka támogató szereplőként tud megjelenni. Ehhez azonban szükséges, hogy a szakma láthatóbbá és elismertebbé váljon, valamint hogy nagyobb figyelem irányuljon a fiatalok családon és iskolán kívüli – vagyis az úgynevezett harmadik térhez kapcsolódó – közösségi tanulási és szocializációs szükségleteire.

A jelenléti, azaz a személyes találkozáson alapuló ifjúsági munka mellett kiemelten fontos annak online formáját is fejleszteni. E törekvések kapcsán viszont meg kell haladni azt a megközelítést, miszerint a fiatalok online közöségeiben kell jelen lenni az ifjúsági szakembereknek. Hiszen a jelenléti ifjúsági munka sem azt jelenti, hogy baráti találkozókhoz csatlakoznak ifjúsági munkások. Sokkal inkább a nyitott vagy a felkereső ifjúsági munka hozható analógiának: legyenek olyan online elérhető, hiteles válaszokat adni képes, az online kommunikáció sajátosságait ismerő és e keretek között is valid válaszokat adni képes szolgáltatások, amelyek alternatívát jelentenek a közösségi média vagy az mesterséges intreligencia “bölcsességével” szemben.

Az ifjúsági munka hozzáférhetőségének további eszköze annak a köznevelési intézményekben való megjelenítése. Az iskolai ifjúsági munka a közösségi és állampolgári kompetenciák fejlesztésével, ilyen célú foglalkozások, szakkörök, tanítási időn túli programok megvalósításával járulhat hozzá az általános- és középiskolák nevelési céljaihoz. Mindezeket mellett erősítheti, illetve kiegészítheti az iskolapszichológusok fiatalok mentális egészségfejlesztése érdekében végzett munkáját.

Az ifjúságügyi képzés, tudásrendszer és szakmai elismerés szükségessége

Az ifjúsági intézmény- és szolgáltatórendszer működtetése és hosszú távú megerősítése nem képzelhető el olyan ifjúsági szakemberek nélkül, akik rendelkeznek a fiatalokkal végzett munka magas színvonalú gyakorlati tapasztalataival, valamint az ifjúságügyhöz kapcsolódó elméleti, társadalmi és szakpolitikai ismeretekkel. Jelenleg Magyarországon az ifjúsági területen számos elkötelezett és tapasztalt szakember dolgozik, ugyanakkor nem létezik koherens, egységes ifjúságügyi képzési és tudásrendszer, amely világos pályaképet, egymásra épülő képzési szinteket és kiszámítható szakmai fejlődési utakat biztosítana számukra, illetve az ifjúsági terület iránt érdeklődők és oda belépni szándékozók számára vonzó, tervezhető perspektívát kínálna.

A meglévő felsőoktatás képzési formák más ágazatok logikájához illeszkednek, és csak részlegesen fedik le az ifjúsági munka sajátos szakmai igényeit, az ifjúsági munkára kifejezetten jellemző nemformális (tovább)képzési lehetőségek pedig sok esetben idegennyelv tudást igényelnek. Az ifjúsági szakemberek képzése így töredezett, eltérő szemléletek mentén szerveződik, a nemformális tanulás és képzés pedig nehezen értelmezhető és elismerhető a jelenlegi formális képzési és képesítési rendszerekben. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az ifjúsági munka során megszerzett tudás, tapasztalat és kompetencia gyakran láthatatlan marad. Emellett az ifjúsági területen megszerzett végzettségek és kompetenciák jogi és szakmai elismerése és a hozzáférhetősége sem egységes: azok intézményenként, munkáltatónként eltérő módon jelennek meg, ami gyengíti az ifjúsági munka szakmai presztízsét és az ifjúsági intézmény- és szolgáltatórendszer stabilitását.

Mindezek alapján indokolt, hogy a Nemzeti Ifjúsági Stratégia önálló stratégiai kérdésként kezelje az ifjúságügyi képzés, tudás- és szakmafejlesztés, valamint szakmai elismerés rendszerét. Olyan átfogó megközelítésre van szükség, amely egyszerre erősíti az ifjúsági munka gyakorlati megvalósítását, integrálja a nemformális tanulás eredményeit, valamint biztosítja az ifjúságügyhöz kapcsolódó elméleti és szakpolitikai tudás rendszerszintű elsajátítását és ennek a tapasztalatnak és tudásnak a széleskörű elismerését és hozzáférhetőségét.

A fiatalok mentális egészségének megőrzését, fejlesztését szolgáló kormányzati cselekvések körében javasoljuk a mobiltelefon-forgalmazók és -gyártók, továbbá a tartalomszolgáltatók felelősségi köreinek vizsgálatát és szabályozását, továbbá a mobiltelefon-használattal, annak negatív hatásaival kapcsolatos szülői tájékoztató programok megvalósítását, egyúttal pedig az ifjúsági területen dolgozó szakemberek mellett a pedagógusok támogatását abban, hogy az eszközök tudatos, biztonságos és etikus használatára jobban készítsék fel a fiatalokat. 

A népesedéspolitikai célokkal összefüggésben azt a tényt javasoljuk a Kormány figyelmébe, miszerint a tervezett gyermekek száma jelentősen meghaladja a végül megszülető gyermekét és történik ez – a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű – anyagi támogatásokat biztosító családtámogatási rendszer működtetése mellett. Ha e tények mellé tesszük a felnövekvő generációk közérzetéről szóló kutatások eredményeit, továbbá a mentális egészségükkel kapcsolatos ismereteinket, akkor mindezekből az is következik, hogy a népesedéspolitikai célok eléréséhez egyszerre szükséges a mindennapokat átható társadalmi polarizáció és verbális-mentális agresszió csökkentése és a fiatalok megküzdési képességeinek erősítését szolgáló hosszútávú programok indítása. 

¹ A legutóbbi nagymintás ifjúságkutatás célcsoportja alapján tételezzük fel, hogy a NIS (is) a 15-34 éves korosztályt tekinti fiatalnak. Ugyanakkor megjegyezzük: statisztikai-jogi szempontból kell életkor szerinti lehatárolás, de az ifjúságkép értelmezéséhez hasznos továbbvinni a korábbi stratégia szemléletét (kortárscsoporttól másokért való felelősségvállalásig). Továbbá fontos, hogy a stratégia úgy határozzon meg célokat, hogy azokhoz pl. azon települések is tudjanak kapcsolódni, ahol nincsen középiskola vagy felsőtagozat és ilyen esetekben az ott folyó ifjúságszakmai tevékenység célcsoportjába a 15 évesnél fiatalabb korosztályok is beletartoznak.

² A nagymintás ifjúságkutatások elérhető legfrissebb  ismert adatai (2020) szerint a fiatalok legégetőbb problémája a “bizonytalanság, kiszámíthatatlan jövő”.

³ 1998 és 2002 között is helyettes államtitkár volt felelős az ifjúságügyért, azzal a különbséggel, hogy a szervezeti hierarchia következő szintje a közigazgatási államtitkár volt. Azaz az akkori kormányzati struktúrában az ifjúsági szakpolitikáért felelős helyettes államtitkár, illetve az ifjúsági szakpolitika önálló entitásként volt jelen. 

⁴ Mindezek csak a legfontosabb feladatai a szükséges szakmai támogató rendszernek. Amelyek előképe az a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat, amely bár korábban jött létre, de 1998 és 2002 között vált – megszüntetéséig – a hazai ifjúsági munka és szakpolitika meghatározó szereplőjévé.

⁵ A már korábban említett helyi szintű ifjúsági intézmény- és szolgáltatásrendszer egy olyan eleme, amely a fiatalok számára létrehozott közösségi teret jelenti. Ez a tér nyitott és elérhető a fiatalok számára, találkozási és közösségi pontként működik, ahol az önkéntes részvételen alapuló, a fiatalok által közösen irányított programok valósulnak meg.

Connect & Create: Seminar on Cross-Sectoral Cooperation in Youth Work – Résztvevői felhívás

A szemináriumról röviden:

• Időpont: 2026. május 10-14.
• Helyszín: Zágráb, Horvátország
• Munkanyelv: angol

A projekt háttere:

A GYIÖT a magyar ifjúsági munkások képviseletében 2024. márciusában alapító szervezetként csatlakozott az Alliance of Youth Workers Associations (AYWA) nemzetközi hatókörű, nemzeti szintű ifjúsági munkával foglalkozó civil szervezeteket tömörítő szervezethez. Az AYWA az ifjúsági munka fejlesztése érdekében ösztönzi a minőségi, ágazatközi együttműködések létrejöttét, illetve támogatja a tagszervezetek közötti szakmai együttműködést.

E szakmai együttműködés részeként a horvátországi NORMA (National Organisation of Youth Workers) tagszervezet szervezésében valósul meg a Seminar on Cross-Sectoral Cooperation in Youth Work című nemzetközi szeminárium, lehetőséget biztosítva a fiatalokkal dolgozó szakemberek számára a tapasztalatcserére, a bevált gyakorlatok megismerésére és az ágazatközi együttműködések erősítésére.

A program célja az ágazatközi ifjúsági munkával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredmények, tapasztalatok és innovatív gyakorlatok megosztása.

Alkalmazott módszerek: nemformális és informális tanulási módszerek; szakértői panelek és előadások, workshopok, peer-to-peer tapasztalatcsere és beszélgetések.

A tervezett program leírása ITT érhető el.

Kik jelentkezhetnek?

• ifjúsági munkával foglalkozó szakemberek,
• a fiatalokat célcsoportnak tekintő, de nem kifejezetten ifjúsági munkát végző szervezetek/intézmények munkatársai (pl. önkormányzatok, oktatás, kultúra, szociális munka, civil szervezetek, sport stb.),
• legalább társalgási szintű angol nyelvtudással rendelkező szakemberek, mivel a program teljes egészében angolul zajlik, 
• aki vállalja, hogy a program teljes időtartamán részt vesz.

A szemináriumon való részvétel az Erasmus+ támogatásnak köszönhetően a kiválasztott résztvevőknek térítésmentes, amely magában foglalja az utazás, az étkezés, a szállás és a program költségeit. Az utazást a kiválasztott résztvevőkkel egyeztetve a GYIÖT szervezi.

Hogyan lehet jelentkezni?

Jelentkezni legkésőbb 2026.03.27., péntekig lehetséges a jelentkezési lap hiánytalan kitöltésével és elküldésével.

A kiválasztás eredményéről legkésőbb 2026. április 2-ig értesítjük a jelentkezőket, egyúttal a kiválasztásra került résztvevőket további információkkal látjuk el.

További információ a gyiot@gyiot.hu e-mail címen kérhető.

A szeminárium az Erasmus+ program keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával.

Érdekel a nemzetközi politika? Szeretnéd, hogy az európai döntéshozók veled együtt döntsenek fiatalok jövőjéről? Szívesen részt vennél európai szintű döntéshozatali folyamatokban? Az Európa Tanács épp keresi azt a lelkes fiatalt, aki Magyarországot képviseli ifjúsági delegáltként a 2026-os évben!

Az Európa Tanács 2014 óta működteti a „Rejuvenating Politics” kezdeményezést, aminek célja bevonni a fiatalokat a helyi és regionális demokrácia építésébe. Minden tagállamból egyetlen ifjúsági delegáltat választanak ki, aki beleszólhat az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának folyamataiba Strasbourgban.

Ez a lehetőség a mi közösségünknek sem ismeretlen, hiszen a GYIÖT csapatából korábban már két delegált is részt vett ebben a programban, így első kézből tudjuk, hogy az ifjúságpolitika és ifjúsági részvétel iránt érdeklődő személyeknek releváns tapasztalatot ad.

Mi vár rád, ha téged választanak?

A mandátumod a 2026-os évre szól, és az alábbi konkrét feladatokkal jár:

• Részvétel két strasbourgi ülésen:
  • 50. ülés: 2026. március 31. – április 2. (kiutazás: márc. 28-án)
  • 51. ülés: 2026. október 27–29. (kiutazás: okt. 24-én)
  • Emellett itthonról is bekapcsolódhatsz az online bizottsági munkába.
• Saját projekt megvalósítása: A program részeként egy saját, helyi szintű projektet kell kidolgoznod és megvalósítanod, ami a fiatalok közéleti részvételét erősíti.

Mit kapsz cserébe?

• A strasbourgi ülések utazási és szállásköltségeit, valamint a napidíjat az Európa Tanács állja.
• 46 ország fiataljaival és vezető politikusaival ismerkedhetsz meg, ezzel szélesítve a nemzetközi kapcsolataidat.
• Felszólalhatsz az ifjúságpolitikai vitákban, javaslatokat tehetsz.
• Mentorálás és fejlődés: Tréningeken és mentori folyamatban veszel részt, így gyakorlatban tanulhatod meg, hogyan működik a diplomáciai élet.

Ki jelentkezhet?

• Aki 18-30 év között van,
• Motivált az ifjúsági munka és a helyi demokrácia iránt,
• Magabiztosan beszél angolul (a francia nyelvtudás előny, de nem feltétel).
• Magyarországon él.

Határidő

A jelentkezésedet (egy online űrlap kitöltésével és egy rövid videó beküldésével) legkésőbb 2025. december 15. (vasárnap) 23:59-ig tudod elküldeni.

A hivatalos felhívást és a jelentkezési lapot itt találod: Kattints ide a jelentkezéshez!

A képzésről röviden:

• Időpont: 2025. november 10-16.
• Helyszín: Suchá nad Parnou, Szlovákia
• Nyelv: angol

Miről szól a tréning?

Az European Dialogue által szervezett nemzetközi képzés célja, hogy megerősítse az emberi jogok védelmét és a társadalmi kohéziót, valamint olyan eszközöket mutasson be az ifjúsági munkásoknak és fiatal közösségek vezetőinek, amelyeket saját közösségeikben tudnak használni a gyűlöletbeszéd, diszkrimináció és zaklatás elleni fellépés során.

A programról:

• gyakorlati foglalkozások, interaktív workshopok,
• jó gyakorlatok bemutatása a gyűlöletbeszéd, diszkrimináció és zaklatás elleni fellépéshez kapcsolódóan az online és offline térben,
• vendégelőadó az Amnesty Internationaltól,
• látogatás a Nagyszombati Egyetem jogi karán, ahol tapasztalatokat hallhatnak a résztvevők az érdekérvényesítésről.

Ki jelentkezhet?

• 18 év feletti ifjúsági munkások, akik aktívan dolgoznak fiatalokkal,
• fontos: legalább társalgási szintű angol nyelvtudás szükséges, mivel a tréning teljes egészében angolul zajlik!

Hogyan lehet jelentkezni?

Jelentkezéshez és további információért keresd a GYIÖT csapatát a gyiot@gyiot.hu címen.

A helyszínről, programról és a tréning célkitűzéseiről az infopackben található bővebb információ.